Ismét a nagy szavak..

Melyek aztán valóban a feledés  homályában találnak végső menedéket.
Most egy darabig nem írok....Nem írok,mert nem szeretem a képmutatást.
Főleg akkor,ha az elkövető én lennék.
Kicsit olyan "Bort iszik és vizet prédikál"szaga lenne ezeknek az írásoknak.
Ha majd jól fenékbe billentettem magam,és azt mondom:Gyerünk Erika légy férfi:))
Majd talán akkor,de csak akkor felállok,leporolom magam,és indulok tovább,
most még fekszem egy kicsit a kardomba dőlve,és megpróbálom megtanulni
kezelni önnön magam.Szép Tartalmas feladat lesz!
Persze a többiek  blogját továbbra is olvasni fogom,mert én mindig csak magam
hagyom cserbe mást sosem:))
Addig is pár fotó ami kedves a lelkemnek.

Életem értelmei

Ez a rózsa vagyok most....

Legyetek jók és vigyázni a szavakkal:))