Muszáj jézuska...

Lépten nyomom akaratom ellenére hallom az embereket ahogy diskurálnak beszélgetnek a közelgő ünnepekről.Oly kevés ember van aki jó szívvel említi , akinek a szájából szeretettel szólnak a szavak az ünnepekről, a családjáról a készülődésről, az ajándék vásárlásról...vagy jobb esetben ajándék készítésről...

 Visszarepültem az időbe mikor kisgyermek voltam nagyon vártam a karácsonyokat..nagyon szerettem a hangulatát...s emlékszem mennyit ámuldoztam mikor megpillantottam a feldíszített csillogóan szépnek tűnő Karácsonyfát. Később mikor nagyobbacska lettem..már nem annyira vártam...minden karácsony forgató könyvét tudtam előre. Anyám végigüvöltözte kiabálta az egész napot..hogy úr isten még mennyi a tennivaló és hogy készülünk el.......jól összeveszett mindenki mindenkivel ebből kifolyólag....majd este 7-re mikor minden kész volt ott kellett állni díszruhában, dísz-lélekkel, MOSOLYOGVA a fa alatt mintha ez lenne a legmeghittebb pillanat az egész életünkben...

Gyűlöltem..bevallom idővel már gyűlöltem ezeket a pillanatokat.......egyik percben ordítás másik percben "mennyből az angyal és bájolgás a de szeretjük a karácsonyt"..Sosem értettem....miért kell idegeskedni készülődés közben....hát nem arról szól bármilyen készülődés ,hogy azt szívvel lélekkel tesszük...azokért akiket szeretünk? (na igen már ha szeretjük azokat akikkel élünk..ez igen fontos momentum....) S a munka nem munka ilyenkor,hanem összedolgozás és készülődés egy meghitt kellemes estéhez..mármint így kellene lenni,de nem így zajlik sok sok helyen...

Elhangzik a "már megint sütnöm KELL és főznöm KELL'" ..elhangzik a "már megint NAGY TAKARÍTANOM KELL" ....elhangzik a "már megint ajándékokra KELL költenem"stb stb stb................

 Szomorú, hogy egy varázslatos hangulatú ünnep lassan a muszáj és a kell szavak sokaságát takarja csak...Mióta gyerekem van onnantól szeretem a karácsonyokat és mindenféle ünnepeket.Onnantól jómagam teremtem meg a saját kis hagyományaimat-hagyományainkat,s semmi sem KELL  és muszáj..és kötelező.

Szívesen díszítem a lakást mert nekem és a velem élőknek szép lélek látvány,előtte szívesen takarítom amit kell mert nekünk jó ha nem a por cicák kergetőznek az ünnepi asztalon.szívesen vásárolom vagy inkább készítem a meglepetéseket,mert nekem is öröm, hogy annak akinek készítem vagy kiválasztom,addig is rá gondolokSzívesen sütök és főzök bármit,mert nekem öröm ha ízlik azoknak akiket szeretek és szívesen öltöztetem a fenyőfát ünnepi ruhába mert nekem öröm ha látom milyen hangulatot varázsol....

 Ez az ünnep nem erről szól, ahogy egyetlen ünnep sem arról szól.arról szól inkább, hogy bár máskor is meglephetjük szeretteinket bármivel....érzésekkel, ajándékokkal bármivel.,de még egy ünnep van aminek hagyományai vannak.pl. karácsony fa ....bejgli.halászlé és még sorolhatnám.Vihetjük tovább a hagyományokat,vagy teremthetjük meg a saját hagyományainkat.

Mit visz tovább gyermekünk az övéinek ha azt látja otthon, hogy az ünnep egy nagy kapkodás, idegeskedés, veszekedés és a fa alatt jópofizás?Mit visz tovább a gyermekünk ha azt látja, hogy az ünnep az ajándékok túlzásából áll,hogy egymást túlvásárolva kiköltekezve állunk a fa alatt..másnap pedig hazudjuk tovább az életünket.........

 Mit visz tovább a lelkünk ezekből.a következő életünkbe?

 Lusták vagyunk.lusták vagyunk ön kontrollra,mindig másban keressük a hibákat,mi mitől nem szép és jó...bezzeg mi megteszünk mindent érte, hogy azzá váljon??????????Sok bennünk az elvárás s ha tenni kell nyafogunk ünnepekkor különösen.Mennyivel egyszerűbb lenne átgondolni akinek készül az ember, akiért teszi.akár ünnepi készülődést akár hétköznapi házimunka munka.,vagy csak egy fogpiszkáló arrébtétele,akiért tesszük azért szeretettel tesszük és nem fáradtság..vagy pedig..

és itt lehet tovább gondolkodni..mindenki a saját életébe belenézve.......De nem jobb érzés nem nyafogva várni az ünnepeket és nem hisztizni hetekkel előtte,mert jön a karácsony.Nem kötelező semmit se..

 Kívánom, hogy mindenki megtalálja az ünnepekben lelkéhez közel álló hangulatot.Nem kell azért várni a karácsonyt mert más várja,ha nem érzi úgy az ember.DE!!!! Megjátszani magunkat a legrosszabb dolog.feszült légkör és mímelt élet..s más is szenvedhet tőle.Lehet egy nagy lélegzetet venni...átgondolni valóban olyan rossz sorunk van ott ahol épp élünk? Valóban mást akarnánk?....Valóban nem hiányozna akár a karácsony a szeretteinkkel?....sok apróság van amibe bele lehet gondolni,példaként s így letisztul.valóban nem vagyunk boldogak vagy mi magunk gátoljuk magunkat abban, hogy...azzá váljunk?

sok sikert az önismeret útján:-)).Nekem még lépkednem kell!!!

Egy pár fotó az idei dekorról...:)